Mi a tűz- és munkavédelem igazi célja?

Miért szükséges egy vállalkozásnál a tűz- és munkavédelem?

Jó kérdés, és a válasz legfőképpen nem az, hogy 'mert különben megbüntet a Hatóság!'.

Először is értsük meg, hogy a Hatóság miért is tartatja be Velünk ezt a szabályt, és ennek mi az értelme, haszna.

Elsősorban a biztonságról van szó, Ez a fogalom magánemberként szinte mindenkinek beleivódott a tudatába, hiszen biztonságot teremtünk a családunknak, a lakásunknak, az autónknak, nehogy valami bajuk essen. Pontosan ugyanígy kell egy vállalkozónak gondolnia az alkalmazottainak, irodájának, üzletének, műhelyének, egyéb létesítményeinek, céges autóinak biztonságára. A két élethelyzet között az a különbség, hogy amíg a magánszféránkban pénzbüntetés nem jár a biztonság megelőzésének hiányáért (pl. nincs otthon vagy a kocsiban tűzoltó készülékünk ), addig a vállalkozói szféránk már 'nyílt terep', jogi személyiségek vagyunk, tehát itt már büntetés is jár ezeknek a biztonsági kellékeknek a hiánya esetén.
De ne ragadjunk le a büntetésnél, mert azt a Hatóság már kényszerűségből teszi, amennyiben nem rendelkezünk a biztonságunkat szolgáló Tűz- és Munkavédelemmel. Tudom, az emberek számára ez hihetetlen, de mégis próbáljuk meg úgy felfogni, hogy a Hatóságnak is az a jó, ha kevesebbszer kell beavatkoznia bármilyen vészhelyzetben - hozzátenném, hogy nekünk is az a jobb, pláne, ha utána kiderül. hogy a mi hanyagságunk okozta a katasztrófát...
Nézzünk egy másik emberi szempontot: semmilyen mértékű pénzbüntetés nem ér fel egy balesettel, ne adj' Isten egy halálesettel. Ha kellőképpen gondoskodunk a biztonságunkat szolgáló kellékekről, részt vettünk - a cégben mindannyian - oktatásokon, akkor már képesek leszünk a kialakult vészhelyzetet kezelni, megfékezni, hogy nagyobb baj ne legyen.

Most a munkavédelemről fogunk bővebben beszélni.

Mi is történhet egyáltalán egy vállalkozásnál, ami miatt kell a munkavédelem?

Tulajdonképpen minden baleset figyelemre méltó, legyen akár egy fej beütés, egy vágás, mert ki tudja, miből lesz komolyabb következmény. Vannak komolyabb munkabalesetek, amiknél nem is kérdés, hogy cselekedjünk-e.

Ezek lehetnek: 

1.     Csonkolásos munkabaleset: az a munkabaleset, amely bármely ujj első percének az elvesztését eredményezi, továbbá az ennél súlyosabb esetek összessége.  
2.     Súlyos az a munkabaleset, amely:  

- a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta,  

- valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;

    - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott,

    - hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve,

    - beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. 

Sajnos az elmúlt 5 év statisztikája azt mutatja, hogy évről évre nő a munkabalesetek száma:

Mikor és kinek kell bejelenteni a megtörtént munkabalesetet és mivel?

A 3 munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről készült munkabaleseti jegyzőkönyvet a tárgyhót követő hónap 8. napjáig a munkáltatónak meg kell küldenie a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség részére. A munkabaleseti adatokat a munkavédelmi felügyelőségeken tárgyhót követő hónap végéig dolgozzák fel, egyes egyedi ügyeket leszámítva (pl. munkáltatói kivizsgálás elhúzódása, jogkövetés hiánya, jogvita esetén). Így határozza meg a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya. Ezt a munkavédelmi alkalmazott teszi meg egy cégnél. Ha céged egy Munkavédelmi céggel van leszerződve, akkor neked, a vállalkozónak, a megtörtént balesetet a szerződött partnerednek kell jelenteni, aki minden intézkedést megtesz:  

1.     kimegy, felveszi a munkabaleseti jegyzőkönyvet  
2.     továbbítja az OEP felé, hogy az ellátás finanszírozása elkezdődjön, minél hamarabb  
3.     ha megfelelő szerződést kötöttetek, az általa vállalt időszakonként (akár havonta is!) kimegy az adott munkaterületre, telephelyre, bárhova, ahol alkalmazottaid éppen munkát végeznek és ellenőrzi, hogy betartják-e a munkavédelmi előírásokat. 

Nagyon fontos ez a mozzanat egy vállalkozás életében, hogy ellenőrizzük saját munkavállalóinkat, hogy szabályosan, minden előírást betartva dolgoznak-e nálad. Ugyanis, ha ők nem tartják be a kötelező szabályokat, nem hordják az előírt védőruházatot, sisakot, fülvédőt, stb. akkor is te felelsz az ő épségükért - a munkaidő alatt. Erre természetesen nincs mindig, - inkább egyáltalán nincs - kapacitása egy cégvezetőnek, ezért hasznos egy ilyen folyamatos szerződés kötése a munkavédelmes partnereddel. 

Munkavédelmi törvény szigorítása

Tavaly júniusban módosították a munkavédelmi törvényt arra vonatkozóan (is), hogy azoknak a cégeknek, akiknek foglalkoztatottságuk meghaladja a 20 főt, kötelező munkavédelmi képviselőt választaniuk. Munkavédelmi képviselő lehet alkalmazott (megfelelő szakképesítéssel, az előírt vizsgakövetelményekkel rendelkezve) vagy külsős partnercég is. A kisvállalkozásoknál mindenképpen a külsős partnercég a kifizetődőbb, mert az alkalmazotti jogviszony sokszor túl nagy anyagi terhet ró a kisvállalkozásra.

Ezt ebben az évben szigorítottan fogja ellenőrizni az arra illetékes Hatóság.

Itt el tudjátok olvasni a törvénymódosítást. (2016. évi LXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról 3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása)

Egy igazán jó (értsd: szigorúan betartatja az előírásokat a dolgozókkal, ellenőrzi őket, stb.) munkavédelmi partner vagy alkalmazott aranyat ér, ahogy ebben a kisfilmben is láthatjuk :-)

Tovább tűz- és munkabaleset mentes napot kívánok

Ferenc - a Munkavédelmesed

(Felhasznált forrás: http://www.ommf.gov.hu)